22.860Ft
(65 €)
Különleges flavonoid válogatás gyümölcsök, virágok, gyógynövények, fűszernövények, gyökerek, csírák, magok és kivonataik felhasználásával.
Elérhetőség: Készleten
Mind a népi, mind a tudományos megfigyelések alátámasztják, hogy a zöldségek, gyümölcsök és magvak rendszeres fogyasztása jótékonyan hat egészségünkre, nem véletlen, hogy az étkezési szakértők által összeállított ételpiramisok is ezek nagy mennyiségű fogyasztását javasolják. Ennek oka, hogy a növények számos, az emberi szervezet normál működéséhez szükséges összetevőt tartalmaznak. A növények egészségmegőrző hatásának a vitaminokon túl a flavonoidok az egyik kulcsszereplői.
A flavonoidoknak az érrendszerre gyakorolt jótékony hatásait ismerjük legrégebben. A magyar Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert és kollégái voltak, akik rátaláltak egy sárga frakcióra, amit a magyar pirospaprikából és a citromléből is ki tudtak nyerni, és ami a C-vitamin hatását támogatva csökkentette a hajszálerek törékenységét és túlzott áteresztését skorbutos betegeknél. Ezt a sárga port flavonoid frakciónak nevezték el (flavus latinul sárgát jelent), és az azonosított komponenseket – flavonoidokat – azóta is az érfal gyógyszereként használják.
Az azóta eltelt időben számos kutatás, tudományos megfigyelés jutott arra a következtetésre, hogy a szív- és érrendszerünk egészségéhez a flavonoidok valóban hozzájárulhatnak. Ezen felül további biológiai hatásokat társítanak a flavonoidokhoz, kiváltképp potens antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatást, allergia és asztma tüneteit enyhítő hatásokat, immunmodulációt, de sok tanulmány jelent meg a központi idegrendszert és kognitív funkciókat támogató, valamint rákellenes, antibakteriális és antivirális hatásokról is.
A különböző növényekben és gombákban fellelhető flavonoidoknak akár 6000 különböző tagja is lehet, és bár szerkezetileg hasonlóak, egy-egy kis különbség az antioxidáns kapacitás változásán túl további biológiai funkcióval ruházhatja fel a flavonoidokat. Az egyes növényeknek pedig van egy jellemző flavonoid összetételük, amik egymással és más növényi alkotókkal „összedolgozva” fejthetnek ki fiziológiai hatásokat.
A flavonoidok szervezetre gyakorolt széleskörű jótékony hatásának elérése érdekében javasolt a vegyes étrend, azaz érdemes lehetőleg minden nap a szivárvány minden színét tartalmazó zöldséget/gyümölcsöt fogyasztani, vagy étrendünket flavonoid készítményekkel kiegészíteni.
Akik napi rendszerességgel, nagy mennyiségben visznek be flavonoidokat a táplálékkal, kisebb valószínűséggel szorulnak az érelmeszesedéssel kapcsolatos kórházi ellátásra, és kisebb eséllyel fognak szív-és érrendszeri betegségben elhunyni.
A flavonoidok ezért anti-aging (öregedést gátló) komponenseknek tekinthetők, amit elsősorban a szív- és érrendszerre gyakorolt hatásukon keresztül fejtenek ki. A flavonoidokat intenzíven kutatják az utóbbi években, és számos bizonyíték gyűlt össze egészségmegőrző és állapotjavító hatásukról.
A Nature Communications folyóiratban 2019-ben jelent meg egy Dániában készült csoportos tanulmány, aminek keretein belül 56 000, belépéskor 52-60 éves résztvevő étkezési és egyéb szokásait követték 23 évig, és a tanulmány végén összegezték, hogy a flavonoidok fogyasztása miként járulhatott hozzá az egészségükhöz. A tanulmány ideje alatt 14 000-en hunytak el, amiben az alacsony napi flavonoid bevitel egy szignifikáns kockázati tényező volt.
A következtetések szerint azok, akik legalább napi 500 mg flavonoidot tartalmazó ételt és italt fogyasztottak, nagyobb valószínűséggel maradtak életben a tanulmány végéig. Ha a halálozási rátát külön a szív- és érrendszeri megbetegedésekre nézték, akkor is kockázati tényezőként szerepelt az alacsony flavonoid bevitel, vagyis nagyobb eséllyel volt egy résztvevőnek halálos kimenetelű kardiovaszkuláris betegsége a vizsgált időszakban.
A tanulmányban külön megvizsgálták a káros szenvedélyekkel rendelkezők halálozási rátáját. A flavonoidok védő hatása markánsabban érvényesült, ha valaki dohányzott, vagy rendszeresen fogyasztott alkoholt, ami azért lehet, mert a szervezet támogatásán felül a dohányfüst és alkohol szervezetet károsító hatását is képes lehetett ellensúlyozni a flavonoidokban gazdag étrend.
Egy 2020 elején publikált ausztráliai tanulmány, ahol 65 év átlagéletkorú résztvevőket követtek 14 évig, megerősítette a dániai tanulmány konklúzióit, miszerint minimum napi 500-700 mg flavonoidot kell bevinni az elhalálozás kockázatának csökkentéséhez.
Egy 2018-as tanulmányban 20 hónapos, idősnek számító egereknek (a fiziológiai funkcióik alapján 75 éves embereknek lehet megfeleltetni őket) kezdtek el a fizetin nevű flavonoidban dús tápot adni. A kontrol csoportban átlagosan 27 hónapig éltek az állatok, míg a táplálék kiegészítésének hatására a fizetint fogyasztó egerek a kontrol csoporthoz képest 3 hónappal tovább, átlagosan 30 hónapig éltek, ami több mint 10%-os élettartam növekedést jelentett.
Források:
A kardiovaszkuláris betegségek egy jelentős része összefüggésbe hozható az érelmeszesedéssel. Egy, az anti-aging pontban részletezett dán tanulmányhoz kapcsolódó másik kutatás azt térképezte fel, hogy vajon a napi flavonoid bevitel befolyással van-e az érelmeszesedéshez köthető kórházi ellátások valószínűségére, beleértve az oxigénhiányhoz vezető érelzáródásokat, mint amilyen az iszkémiás sztrók, vagy a perifériás artériás betegségeket, mint az érszűkület.
A tanulmányban több mint 53 ezer, 50-65 év közötti páciens adatait használták fel. Átlagosan 21 évig követték őket, ezalatt 8773 résztvevő szorult érelmeszesedéshez köthető kórházi ellátásra. Az eredmények szerint a napi 500-1000 mg flavonoid bevitele jelentősen lecsökkentette a kockázati arányokat. A leglátványosabb összefüggés a perifériás artériás betegségeknél volt tapasztalható: az alacsony flavonoid bevitellel (napi 175 mg) szemben a magas (napi 1000 mg) flavonoid bevitel 32%-kal csökkentette a kórházi ellátásra szorulás kockázatát.
A flavonoidok, és tágabb értelemben a polifenolok érelmeszesedés ellenes hatására a legelfogadottabb magyarázat az antioxidáns hatásukban rejlik. Számos tanulmány összefoglalásaként elmondható, hogy képesek gátolni a vérben található koleszterin és egyéb zsírok oxidációját, ami a lerakódások elsődleges forrása, képesek enyhíteni a lerakódások helyén fellépő gyulladásos folyamatokat és túlzott immunaktivitást, segítenek relaxálni az érfal sejtjeit, így a vérnyomást is csökkenthetik, és a vérrögképződésben is lehet gátló szerepük.
Források:
A Nature Communications folyóiratban 2019-ben jelent meg egy Dániában készült csoportos tanulmány, aminek keretein belül 56 000, belépéskor 52-60 éves résztvevő étkezési és egyéb szokásait követték 23 évig, és a tanulmány végén összegezték, hogy a flavonoidok fogyasztása miként járulhatott hozzá az egészségükhöz. A tanulmány ideje alatt 14 000-en hunytak el, amiben az alacsony napi flavonoid bevitel egy szignifikáns kockázati tényező volt.
A következtetések szerint azok, akik legalább napi 500 mg flavonoidot tartalmazó ételt és italt fogyasztottak, nagyobb valószínűséggel maradtak életben a tanulmány végéig. Ha a halálozási rátát külön a szív- és érrendszeri megbetegedésekre nézték, akkor is kockázati tényezőként szerepelt az alacsony flavonoid bevitel, vagyis nagyobb eséllyel volt egy résztvevőnek halálos kimenetelű kardiovaszkuláris betegsége a vizsgált időszakban.
A tanulmányban külön megvizsgálták a káros szenvedélyekkel rendelkezők halálozási rátáját. A flavonoidok védő hatása markánsabban érvényesült, ha valaki dohányzott, vagy rendszeresen fogyasztott alkoholt, ami azért lehet, mert a szervezet támogatásán felül a dohányfüst és alkohol szervezetet károsító hatását is képes lehetett ellensúlyozni a flavonoidokban gazdag étrend.
Egy 2020 elején publikált ausztráliai tanulmány, ahol 65 év átlagéletkorú résztvevőket követtek 14 évig, megerősítette a dániai tanulmány konklúzióit, miszerint minimum napi 500-700 mg flavonoidot kell bevinni az elhalálozás kockázatának csökkentéséhez.
Egy 2018-as tanulmányban 20 hónapos, idősnek számító egereknek (a fiziológiai funkcióik alapján 75 éves embereknek lehet megfeleltetni őket) kezdtek el a fizetin nevű flavonoidban dús tápot adni. A kontrol csoportban átlagosan 27 hónapig éltek az állatok, míg a táplálék kiegészítésének hatására a fizetint fogyasztó egerek a kontrol csoporthoz képest 3 hónappal tovább, átlagosan 30 hónapig éltek, ami több mint 10%-os élettartam növekedést jelentett.
Források:
A kardiovaszkuláris betegségek egy jelentős része összefüggésbe hozható az érelmeszesedéssel. Egy, az anti-aging pontban részletezett dán tanulmányhoz kapcsolódó másik kutatás azt térképezte fel, hogy vajon a napi flavonoid bevitel befolyással van-e az érelmeszesedéshez köthető kórházi ellátások valószínűségére, beleértve az oxigénhiányhoz vezető érelzáródásokat, mint amilyen az iszkémiás sztrók, vagy a perifériás artériás betegségeket, mint az érszűkület.
A tanulmányban több mint 53 ezer, 50-65 év közötti páciens adatait használták fel. Átlagosan 21 évig követték őket, ezalatt 8773 résztvevő szorult érelmeszesedéshez köthető kórházi ellátásra. Az eredmények szerint a napi 500-1000 mg flavonoid bevitele jelentősen lecsökkentette a kockázati arányokat. A leglátványosabb összefüggés a perifériás artériás betegségeknél volt tapasztalható: az alacsony flavonoid bevitellel (napi 175 mg) szemben a magas (napi 1000 mg) flavonoid bevitel 32%-kal csökkentette a kórházi ellátásra szorulás kockázatát.
A flavonoidok, és tágabb értelemben a polifenolok érelmeszesedés ellenes hatására a legelfogadottabb magyarázat az antioxidáns hatásukban rejlik. Számos tanulmány összefoglalásaként elmondható, hogy képesek gátolni a vérben található koleszterin és egyéb zsírok oxidációját, ami a lerakódások elsődleges forrása, képesek enyhíteni a lerakódások helyén fellépő gyulladásos folyamatokat és túlzott immunaktivitást, segítenek relaxálni az érfal sejtjeit, így a vérnyomást is csökkenthetik, és a vérrögképződésben is lehet gátló szerepük.
Források:
| Aktív összetevők napi adagban | 10 ml-ben | 20 ml-ben |
|---|---|---|
| Panax ginseng gyökér | 10,4 mg | 20,8 mg |
| Őrölt galagonyabogyó | 10,4 mg | 20,8 mg |
| EGCG | 5,2 mg | 10,4 mg |
| Gránátalma kivonat | 10,4 mg | 20,8 mg |
| Őrölt Rhodiola rosea gyökér | 10,4 mg | 20,8 mg |
| Szárított őrölt Goji bogyó | 0,45 mg | 0,90 mg |
| Rezveratrol | 5,1 mg | 10,2 mg |
| Likopin | 0,5 mg | 1,0 mg |
Szűrt, tisztított víz, őrölt meggy- és cseresznyeszár, Panax ginseng gyökér, őrölt galagonyabogyó, tea polifenol (EGCG), gránátalma kivonat, őrölt aranygyökér (Rhodiola rosea), paradicsom kivonat (5% likopin), Polygonum cuspidatum gumókivonat (98% rezveratrol), szárított őrölt goji bogyó, valamint további 88 különböző növényi eredetű összetevő (lásd a doboz oldalán) jelentős polifenol/flavonoid tartalommal (6000 mg/100 g).
Édesítő: Stevia rebaudiana levél kivonat (95% szteviol glikozid, E960).
A napi ajánlott mennyiséget ne lépje túl!
– Az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a vegyes étrendet.
– Az étrend-kiegészítők nem gyógyszerek, és nem is helyettesítik a gyógyszereket.
– A termék gyermekektől elzárva tartandó.
– A kemoterápiát megelőző és a kemoterápiát követő 24 órában ne használja a terméket!
– A kívánt térfogatot a termék dobozában található mérőkupakkal lehet kimérni.
– Használat előtt felrázandó.
– Mielőtt lenyelné, tartsa 2-3 percig a szájában a jobb felszívódás érdekében.
– Felbontás után hűtve tárolja, és 30 napon belül fogyassza el.
– A termék tartósítószert nem tartalmaz, az idő előtti megromlás elkerülése érdekében ne igyon közvetlenül az üvegből.
Csak bejelentkezett és a terméket már megvásárolt felhasználók írhatnak véleményt.
A bodzát a népi gyógyászat széleskörűen alkalmazza, így a „szegényember patikája” becenévvel is illeték. De mire jó a bodzabogyó? És miért jó, ha repülőút előtt felvértezzük vele magunk?
Értékelések
Még nincsenek értékelések.