A természetben több, mint 6000 flavonoid létezik, melyek a növények és gombák másodlagos anyagcseretermékeként számos funkcióval rendelkeznek, kezdve a virágok/gyümölcsök színének kialakításától az UV-sugárzás, vagy épp a kórokozók elleni védelemben.
A flavonoidok, a vitaminokhoz hasonlóan a növényeket és gombákat fogyasztó élőlények szervezetére is hatással lehetnek. Az ember számára is potenciális jelentőséggel bíró flavonoidokat tudományos górcső alá véve 2 szempont alapján rangsorolhatjuk.
Egyrészt a szervezetünkbe jutva és az anyagcserénket befolyásolva, várhatóan jelentős egészségmegőrző vagy egészségjavító képességgel rendelkező flavonoidok az érdekesebbek, hiszen az alternatív medicinában ezeket lehet felhasználni. Másrészt azok a flavonoidok kerültek a fókuszba, amelyek olyan nagy mennyiségben vannak jelen az általunk fogyasztott élelmiszerekben, hogy a felszívódás után élettanilag is számításba vehető koncentrációban tudnak megjelenni a vérben.
Ez a második kritérium sajnos nem minden flavonoid esetében áll fenn, egyes flavonoidok ugyan is ritkább előfordulásúak, vagy érzékenyebbek a különböző élelmiszerfeldolgozási technológiákra. Emellett a környezeti tényezők, mint a hőmérséklet és a napsütés ideje, vagy a zöldség és gyümölcs érettségi állapota is befolyásolja a flavonoid kompozíciót.
Betegség fennállása esetén ezért a vitaminok mellett a fontosnak tartott flavonoidok további, táplálékon felüli beviteléről is érdemes lehet gondoskodni, hogy a gyógyulás támogatása céljából biztosan megfelelő mennyiségű és minőségű flavonoidot vegyünk magunkhoz. Különösen fontos lehet ez az étvágytalansággal járó betegségek esetében, amikor eleve alacsonyabbak az elfogyasztott táplálék adagok.
A flavonoidok extra bevitelének előnyére a legjobb példa magához a flavonoidok érvédő hatásának felfedezéséhez köthető. A magyar Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert skorbutos betegek C-vitaminnal történő gyógyítását támogatta flavonoidokkal. Ahelyett azonban, hogy nagy mennyiségű zöldség és gyümölcs fogyasztását írta volna fel a pácienseknek, inkább a citromléből és a magyar pirospaprikából sikeresen kinyert flavonoid frakciókat adta a betegeknek a szintén ezekből a növényekből kinyert C-vitaminnal párhuzamosan.
A vitamint és flavonoidokat is kapó betegek gyorsabban épültek fel a skorbutból, mint a csak C-vitaminnal kezeltek. Az eredményesség növelése annak volt köszönhető, hogy a flavonoid frakció a C-vitamin hatásával szinergizálva hatékonyabban csökkentette a hajszálerek töredezettségét és szivárgását.
A flavonoidokhoz a Szent-Györgyi Albert felfedezése óta eltelt több mint 80 évben számos további jótékony biológiai funkciót sikerült kapcsolni. A flavonoidok általános antioxidánsok, képesek semlegesíteni a szabadgyököket, mint az oxidatív stressz alatt létrejövő reaktív oxigéngyököket, és gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezhetnek. Ezáltal a rák és a különböző kardiovaszkuláris megbetegedések, így az érelmeszesedés kialakulásának megelőzéséhez, és kezelésének támogatásához is hozzájárulhatnak.
Ezen felül a neurodegeneratív betegségek kockázatának csökkentésében, lefolyásának lassításában is eredményesen léphetnek fel, amit számos Alzheimer-kórral és egyéb demens állapottal foglalkozó tanulmány támaszt alá. A flavonoidok öregedést gátló (anti-aging) komponensekként is funkcionálnak, így hozzájárulhatnak a szépségéhez.
Összefoglalva tehát, a felsorolt jótékony hatásokhoz el kell érni a vérplazmában egy bizonyos flavonoid szintet, ami sok esetben csak a flavonoid frakciókkal dúsított étrenddel kivitelezhető, kiváltképp a támogató kezeléseknél.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.