Bodzabogyó – Hippokratész gyógyszeres doboza

Navita
bodza elderberry health featured

Mire és hogyan használjuk a bodzabogyót?

A bodzabogyó és a bodzavirág népi felhasználása nagyon sokrétű, pl. fájdalomcsillapításra és gyulladáscsökkentésre, székrekedés ellen és vizelethajtásra, megfázásra szokták alkalmazni. Már Hippokratész is, akit az orvostudomány megalapítójának tartanak, annyira sokat használta, hogy egyszerűen csak a „gyógyszeres doboza”-ként hivatkozott a bodzára.

A bodzafa jól alkalmazkodott az ember által kialakított környezethez, így gyakran találkozhatunk vele lakott területen is – nemhiába illették korábban „a szegényember patikája” jelzővel, szükség esetén ugyan is nem kellett messzire menni érte. A modern gyógyszeripar fejlődésével használata jelentősen visszaszorult, a természetes gyógymódok újbóli térhódításával viszont újra emelkedik a népszerűsége.

bodzaszörp elderflower syrup
bodzalekvár elderberry jam

Virágjából leggyakrabban bodzaszörpöt készítenek, vagy szárítják, és teaként isszák. Bogyójából szintén szörpöt vagy bodzalekvárt lehet főzni, erjesztésével bodzabor készülhet.

Flavonoid típusú antioxidánsok a bodzabogyóban

A bodzabogyóból készült szirupok, kivonatok koncentráltan tartalmazzák az emberi szervezetet támogató növényi antioxidánsokat, az antocianinokat. A bodzabogyó a gyümölcsök között kiugró antocianin tartalommal rendelkezik – ezért is olyan sötét, hiszen az antocianinok adják a színét. Az antocianinok közül legnagyobb mennyiségben cianidin-glikozidokat és pelargonidin-glikozidokat tartalmaz. A szín szempontjából nem meghatározó flavonoidok közül a quercetin-glikozidok a leggyakoribbak, beleértve a rutin nevű, érvédő hatású bioflavonoidot.

anthocyanin content of fruits elderberry

Teljes antocianin tartalom (mg, 1 liter gyümölcslében) fekete ribizli, málna, meggy, eper, cseresznye, bodza, fekete szeder és fekete berkenye (arónia) gyümölcsökből préselt lé esetén.

A kutatás arra is fényt derített, hogy a vizsgált gyümölcsök közül a legmagasabb antioxidáns kapacitással szintén a berkenye és a bodza rendelkezett, ami nem okozott meglepetést: korábbi bioaktivitás vizsgálatokból már tudni lehetett, hogy a bodzabogyó fogyasztása után megnő a vérplazma antioxidáns kapacitása.

Szerepe a felső légúti fertőzések házi kezelésében

Laboratóriumi kísérletek szerint a minimum 3,2%-os antocianin tartalommal rendelkező bodzabogyó kivonat hatásos volt egy H5N1 típusú influenza A vírustörzs és egy influenza B vírustörzs ellen is. Ráadásul az influenzafertőzéskor előforduló, tüdőgyulladást okozó bakteriális felülfertőzés kórokozóit is gátolta, vagyis a Streptococcus és Branhamella baktériumokat.

Egy másik kísérletben egy H1N1 típusú influenza A vírustörzs fertőzési ciklusát zavarta meg a bodzakivonat. A vírus glikoproteinjeinek gátlásával főleg a fertőzést követő fázisban volt hatékony.

Hosszú repülőúton…

Akik már voltak hosszabb repülőúton, tudják, ilyenkor könnyebb megfázni. Erre alapozva egy tanulmányba 312 fő, hosszú repülőútra induló utast vontak be, hogy bebizonyítsák, bodzával hatékonyan csökkenthető a megfázás veszélye. Az utazást megelőző, és az utazás utáni napokban is 600-900 mg, 15% antocianint tartalmazó bodzabogyó kivonatot fogyasztottak az alanyok. Az utazás során 29 fő, vagyis majdnem minden tizedik utasnál jelentkeztek megfázásos tünetek.

A bodzakivonatot fogyasztók között:

  • 30%-kal kevesebben fertőződtek meg a kivonatot nem szedőkhöz képest (12 fő vs. 17 fő).

Akik a bodzakivonat ellenére mégis megfáztak, azoknál:

  • a betegség időtartama átlagosan 2 nappal rövidebb volt, mint azoknál, akik nem fogyasztottak bodzát (5 nap vs. 7 nap).

Az eredményeket egy későbbi összefoglaló tanulmány is alátámasztotta. 180 fő, influenzán vagy megfázáson átesettek beszámolója szerint enyhébb volt a betegség lefolyása, amennyiben antocianin antioxidánsokban gazdag bodza kivonatot használtak.

A bodza nem mérgező, de jobb, ha…

Akárcsak az alma, birsalma, barack, cseresznye, szilva (stb.) gyümölcsökben, különösen a magokban, a bodzában is vannak cianogén összetevők. A cianogének nevüket onnan kapták, hogy cián szabadulhat fel belőlük. Szerencsére csak nagyon kis mennyiségben vannak jelen, gyümölcsfogyasztással szinte lehetetlen elérni a toxikus szintet. Aki viszont így is szeretne megszabadulni tőlük, azoknak jó hír, hogy főzés-sütés, szárítás, erjesztés során ezek az anyagok nagyrészt lebomlanak. (A bodzában található cianidin-glikozidoknak viszont nincs közük a ciánhoz, nevük hasonlósága csak a kék színüknek – na meg a görög eredetű elnevezésnek – köszönhető). A bodzát éretten kell szüretelni, mert akkor a legmagasabb az antocianin tartalma, és legalacsonyabb a cianogén összetevők mennyisége.

Tetszik ez a cikk?
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: pinterest

Hozzászólás írása...