A köszvényt újra és újra jelentkező akut ízületi gyulladás kíséri. A betegek hirtelen, akár az éjszaka közepén fellángoló fájdalomtól szenvednek. Az akut gyulladás elsősorban a nagy lábujjban jelentkezik, de a láb egyéb ízületeiben is kialakulhat (térd, boka), és ritkábban ugyan, de a kar ízületei (csukló, könyök) és a gerinc is érintett lehet.
A fájdalom oka, hogy az ízületekben tűszerű húgysav kristályok válnak ki, ami részleges mozgáskorlátozást is eredményezhet, megnehezítve a mindennapi életet. Amennyiben a köszvényt nem kezelik, a köszvényes rohamok egyre gyakoribbá válhatnak, és komoly szövődményekhez, így veseelégtelenséghez is vezethet, mert a kristályok idővel a vesén belül is formálódhatnak.
A köszvény megjelenése a szervezet purin anyagcseréjében fellépő zavar, vagy a húgysav vesén keresztüli kiválasztásának rendellenes működése következtében alakulhat ki.
Mindkét esetben a szervezetben gyorsabb ütemben keletkezik a purin lebontásából származó húgysav, mint ahogy azt a szervezet ki tudná választani a vizeletbe. Mivel a húgysav az emberi szervezetben egy végtermék, nem tud tovább alakulni, mennyisége elkezd emelkedni a vérben. Ha a húgysavszint elér egy kritikus koncentrációt, az apró húgysavkristályok az ízületekben kezdenek először lerakódni, kezdetben bőrpírt és duzzanatot, később gyulladást és égető fájdalmat okozva.
A húgysav normál szintje a vérszérumban férfiaknál 2.9-5.8 mg/dl, nőknél 2.4-4.3 mg/dl között mozog, de menopauza után ez az érték magasabb lehet. Mivel a húgysav szintjét 6 mg/dl alatt tartják elfogadhatónak, ezért már egy kisebb mértékű tartós emelkedés problémához vezethet, főként a férfiak esetében.
Milyen tényezők befolyásolhatják a kockázatot?
A köszvény kialakulását az életmódbeli szokások nagyban elősegíthetik. Magas purin tartalmú ételek (belsőségek, húsok, tenger gyümölcsei) nagy mennyiségű, rendszeres fogyasztása során több húgysav keletkezik, aminek több idő kell a kiválasztásához. A magas fruktóz-tartalmú cukros üdítők fogyasztása is a húgysavszint megemelkedéséhez vezethet, mert a fruktóz (másnéven gyümölcscukor) lebontásával párhuzamosan indukálódik a húgysav szintézis. Ezen felül a rendszeres alkoholfogyasztás és a kóros elhízás is nagyban megnövelheti az eseti köszvény kockázatát. A fenti táplálkozásbeli okok miatt a köszvényt korábban a „gazdagok betegségének” tekintették, mert a rendszeres hús és alkoholfogyasztást csak egy szűk réteg engedhette meg magának.
A köszvénynek genetikai hajlamosító tényezői is léteznek. Egyik legfontosabb az ABCG2 nevű molekuláris pumpa, ami a húgysav szervezetből történő eltávolításáért felelős. Ennek a fehérjének egyes ritkább változatai kevésbé hatékonyak a húgysav vizeletbe történő kiválasztásában. Azok az ABCG2 pumpa változatok, amik köszvény kialakulása szempontjából kockázatot rejtenek, minden populációban megtalálhatók, de a kelet-ázsiai és amerikai őslakos törzseknél gyakoribb előfordulásúak.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.