Az étrend-kiegészítők az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbek lettek, és ez alól a sport sem kivétel: mind a rendszertelenül, mind a versenyszerűen sportolók használnak pl. aminosavakat, ásványi anyagokat, vitaminokat. Ezek pótlása legtöbbször valóban szükséges, mert sportoláskor megnő rájuk a szervezet igénye, és előfordulhat, hogy a többletet még a vegyes étrend sem tudja maradéktalanul biztosítani.
Az esszenciális anyagok pótlása mellett sokan teljesítményfokozókat is használnak. Az egészségtudatosság a sportban is megjelent, így egyre keresettebbek az erőnlét javítók természetes alternatívái is. Ezek közül az évszázados tapasztalatokra, és az élsportolók nyilatkozataira alapozva két összetevő emelkedik ki, melyeket sokszor kombinálnak is egymással.
1. Királydinnye – Tribulus Terrestris
Az 1996-os atlantai nyári olimpiai játékokon érmet szerzett bolgár atléták szerint a kiemelkedő teljesítményüket részben a királydinnye használatának köszönhették, amit a felkészülés során rendszeresen fogyasztottak. A hirtelen jött hírnév hatására a királydinnye utáni kereslet megnőtt, és egyre szélesebb körben kezdték használni, főleg a nagy erőkifejtésre koncentráló sportok területén.
Így a királydinnye, amit a népgyógyászat hagyományosan pl. a húgyúti fertőzések ellen javasolt, mára a sportolók által keresett étrend-kiegészítővé nőtte ki magát.
A tudományos kísérletek szerint…
A királydinnyével több összefoglaló tanulmány is foglalkozik. A kísérletekben legtöbbször a levelek vagy a termés magas szaponin tartalmú kivonatát használták. Ennek oka, hogy az eddigi eredmények alapján ehhez a növényi hatóanyag csoporthoz kötik a fizikai erőnlétet és a libidót támogató hatást.
A megfigyeltek szerint a királydinnye kivonat támogatta az egészséges férfiakban a tesztoszteron képződését, és az izomnövekedést. A tesztoszteronszint növekedés férfiaknál a libidóra és a szexuális teljesítőképességre is kihathat, de királydinnye kivonatot fogyasztva a menopauzán átesett nők is tapasztaltak libidó növekedést. A megfigyeléseket tovább erősíti, hogy a királydinnye afrodiziákumként való fogyasztása a népi használat része is.
További megfigyelések szerint a sportoláskor az izomban kialakuló oxidatív stressz és gyulladási folyamatok ellen is jó a királydinnye, vagyis szedése hozzájárulhat az izmok gyorsabb regenerációjához. Az illegális teljesítményfokozókkal ellentétben a királydinnye nem káros a szívre, sőt, koleszterinszint csökkentő hatása is lehet, amivel az egész érrendszert támogathatja.
Azonban meg kell azt is jegyezni, hogy nem minden tanulmány jutott a fenti következtetésekre. Amikor aktívan sportoló, hivatásos rögbi játékosok kezdtek királydinnye kivonatot használni, nem tapasztaltak sem tesztoszteronszint emelkedést, sem az állóképességük további javulását. Az egymásnak ellentmondó kísérletek ellenére a mai napig sok sportoló használja, és bíznak a hatásában.
2. Tibeti hernyógomba – Cordyceps sinensis
A hernyógomba széles körű hírnevet az 1993-as Stuttgarti Atlétikai Világbajnokságon szerzett. A világrekordot felállító kínai atléták azt nyilatkozták, Cordyceps gombát fogyasztottak a felkészülés alatt. A hernyógombát a hagyományos kínai orvoslás több, mint 2000 éve ismeri. Már eredetileg is a vitalitás és fizikum erősítésére, szexuális teljesítőképesség növelésére használták. A leírások szerint azt, aki rendszeresen fogyasztott a gombából, a betegségek is jobban elkerülték.
Tudományos összefoglalók a hernyógombáról
A hernyógomba, amikor állatok eledelébe keverték, jelentősen megnövelte az állóképességet: a kísérleti egerek kitartóbban úsztak a hagyományos étrendet kapó társaikhoz képest. Emberek esetében ezt nehezebb felmérni, mivel mindenki sajátos életvitellel rendelkezik. Egy tanulmány szerint a fáradékonyságra panaszkodó idősebbek körében 92% számolt be a hernyógomba fogyasztását követően javulásról, míg placebo esetében csak 14% volt ez az arány. Egy másik, többlépcsős tanulmányban a mozgásszegény életmódot folytató férfiak 2 hetes hernyógomba fogyasztást követően jobban teljesítettek a fizikai teszteken (pl. futás), mint azok, akiknek placebót adtak.
A hatások hátterében a vér oxigénszintjének növekedését figyelték meg, és intenzívebb volt a hajszálerekben az oxigénleadás. Az egyik kutatócsoport már a hernyógomba 5 napos használata után emelkedett hemoglobinszintet, és ezzel párhuzamosan magasabb aerob kapacitást mért.
Sajnos azonban a hernyógomba esetében is vannak kérdőjelek. Egy kísérletbe olyan biciklistákat vontak be, akik versenyszerűen sportolnak. A kutatásból az jött ki, hogy a több hetes gombahasználat ellenére nem javult a biciklisták fizikai teljesítményére, és az aerob kapacitás sem. Az ellentétes eredmények oka talán abban rejlik, hogy a versenyre készülő sportolók már eleve, a kísérletek kezdete előtt is odafigyeltek a teljesítményük növelésére, szemben a hobbi sportolókkal.
Összefoglalva tehát mind a királydinnyét, mind a hernyógombát széles körben használják hobbi és profi szinten a sport és állóképesség támogatására. Ennek alapja a népi megfigyelésekig nyúlik vissza, a modern tudománynak azonban továbbra is feladata, hogy ezeket a hatásokat minden kétséget kizáróan bizonyítsa.
Angol nyelvű összefoglaló cikkek:
Korábbi posztunk a hernyógombáról:
A TIBETI HERNYÓGOMBA A RÁKTERÁPIÁBAN
A hernyógomba használata a fizikai erőnlét növelésének céljából csak egy kis szelete annak, ami miatt a gombát keresik. Népi és tudományos megfigyelések szerint a vitalitás javulását a vesék, máj, tüdő és érrendszer védelmén keresztül is kifejtheti. Egy korábbi posztunkban pedig a gomba rákterápiában betöltött lehetséges szerepéről írtunk.
Tovább olvasom »